hf 2.

mivel plussz 5 pont jár, ha ide is kiteszem, ám legyen :-) (lehet, hogy stréber vagyok?)
Miért éppen e-learning?

a) Foglalkozott korábban az e-learning módszerekkel?

Klasszikus értelemben véve nem. Ha megengedőbb módban használjuk a kifejezést, akkor viszont nem is túl ritkán. Szeretem magam beosztani az időmet. Számtalan továbbképzésen vettem már részt, némelyiket önként választottam, némelyet rám testáltak. A személyes jelenlét, az oktató tudása (vagy tudás-átadó képessége), nem volt mindig elegendő, vagy megfelelő. Nekem. Ekkor magam néztem utána, mire is lenne szükségem. A net korlátlan kincsestár. Letöltöttem a nekem tetsző dokumentumokat, könyvtárba rendeztem őket, és ahogy időm engedte, olvastam, tanulmányoztam őket. Ha elakadtam, mindig volt, akitől segítséget kérhettem. Kolléga, valamelyik fiam, virtuális kolléga a netről.

b) Milyen elképzelései, céljai vannak a továbbképzéssel kapcsolatban?

Tisztában vagyok a tudásom kicsinységével, és a téma fontosságával. Ennél több indok nem is kell(ene). De tudom folytatni : átlátható rendszer a tanulandókról, viszonylag kötetlen időbeosztás (az, hogy lehet éjszaka, hétvégén, lyukas órában, bárhol és bármikor, igen nagy csáberővel bírt). Ezen kívül én nagyon szeretem ezt a virtuális kapcsolatfelvételt. Olyan emberekkel ismerkedhetek meg, akikkel egyébként soha nem lenne lehetőségem. Ez is egyik vonzereje ennek a kurzusnak.
Minimális célom: lássam át ezt a rendszert is, tudatosan használjam az itt megismert fogalmakat, tudjam is, ne csak csináljam.
Maximális célom: beépítsem, beépíthessem a napi munkámba.

c) Milyen elvárásai vannak a továbbképzéssel kapcsolatban?

A maximális célom egyben az elvárásom is.

d) Van reális lehetősége arra, hogy a hálózati tanulási módszereket beépítse a saját pedagógiai munkájában? Mennyire adottak a feltételek? Vajon van-e fogadóképes kereslet a diákok részéről?

Erre most nehezen tudok válaszolni. Utolsó évemet töltöm jelenlegi iskolámban. Hogy jövőre hol folytatom, és mit fogok csinálni, nem tudom.
Ha a jelenlegi helyzet maradna (ami persze lehetetlen), akkor a válaszom a következő lenne: IGEN!
Miért? IKT eszközökkel nagyszerűen felszerelt iskolában tanítok. Minden teremben van fehér tábla, fixre szerelt vagy mobil aktív tábla, internet hozzáférés. Az informatika teremben 25 asztali pc áll a gyerekek rendelkezésére. Minden kollégának van laptopja, amit a tanítás, felkészülés során egyedül használhat. A gyerekek nagy része rendelkezik otthoni számítógéppel és internettel, vagy hozzá tud jutni rokonoknál, ismerősöknél, illetve délutánonként lehetősége van az iskolai hálózatot igénybe venni.
Jelenlegi osztályom fele „fönn van” a myvipen, msn-en. Velem is kapcsolatba lépnek, üzennek, csevegnek. Msn állapotom azért rejtett általában, mert mint a kiscsibék, rögtön bejelentkeznek, csivitelnek, nem győzöm a válaszolást. Előző osztályomban a versenyre felkészítést is részben email segítségével végeztem. Kiadtam a feladatot, a határidőt, és vártam a megoldásokat. (Egyik édesapa utolsó nap éjfél előtt 5 perccel küldte el a megoldásokat „ Arisztid fiam válaszai” aláírással.) A napi óratervezésemben is szeretem itemekre bontani a feladatokat. Mindenki addig kéri az újabb és újabb apró tételeket, amíg gondja nem akad. Akkor segítek, vagy segítőhöz küldöm, vagy visszaléptetem egy előző szinthez. Nagyon szokták szeretni ezt a fajta munkát. Sokszorosát végzik így, mintha közösen oldanánk meg a feladatokat. Persze macerásabb az előkészület, de megéri.
Szóval én remélek, a körülmények meg majd megmutatják, mit tehetek.

e) Mi a véleménye az "Iskola kioktatja a gyerekből a kreativitást?" videó előadásról? Mennyire nevezhetőek élő problémának az előadó felvetései? Ha igen, segíthet ezen az e-learning?

Már régebben láttam ezt a videót, és miközben nagyon jól szórakoztam, bár keserű volt a nevetésem. Valóban ilyen az iskolarendszer. De amíg engedelmes végrehajtókra van szüksége a társadalomnak – vagy azt hiszi, hogy ettől működik hatékonyan -, addig ez így is marad. Amíg a tanár a világegyetem központja, ő a mindentudás alfája és omegája, nem változik semmi. A kompetencia alapú oktatás ezeket a falakat is igyekszik bontogatni, rést ütni rajta, bár eddig még inkább fordított Kőműves Kelemen módjára működnek a dolgok: Amit lerombolunk ma, visszaépül holnapra.
Az e-learning segít, mert nincs jelen a tanár, mint tekintély. Oda-vissza párbeszéd folyik, a kölcsönös segítésen van a hangsúly. A tudás átadása, megszerzése a cél, és ezért egyenrangú partnerként dolgozik tanár és diák.