teljesen spontánul esett meg...
két hetente napközizem is.
3-kor szinte kiürült a csoport, mindenki elment focizni (fiatal, lelkes a tanár bácsi :) ) egy kisfiú maradt velem a teremben. odaültünk a laptop elé, elkezdte mutatni, mit írogatott otthon. (nincs internetük) wordpadben gépelgetett, miközben visszaszivárgott két kislány. ők is letelepedtek.
egyszer csak bejelentkezett msn-en egyik osztálytársuk. lett nagy öröm! -beszélgessünk vele, kati néni! -egye kutya, miért ne.
innentől már nem én irányítottam az eseményeket. osztálytárs bekapcsolta a webkamerát is, a bősz levelezés közben azt is kifürkészték, mi megy a háttérben a tvben. a szöveget nem láttam, -van levéltitok is a világon:) - csak a hozzáfűzött kommenteket élvezhettem. ám kírácska engem is kért, így én is billentyűzethez jutottam. estére randevút beszéltünk meg vele, és az anyukájával. természetesen msn randit.
közben bejött igazgatóm is, nagyon meglepődött, de tetszett neki a látvány.
hát, így esett a nagy eset. :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Ez nagyon aranyos! Az egyik kollega azt írta, hogy netgen egy zárt világ, egy szubkultúra, amibe lehetetlen kívülről belátni! Szóval Téged csak úgy beengedtek?
VálaszTörlésnem tudom, beengednk-e, de sok tanítványom, volt tanítványom és nem-is-tanítom-de-lát-a-folyosón gyerek bejelöl iwiwen, myvipen. aztán ennyi, de ezek szerint nem szégyellik a kapcsolatot :)
VálaszTörlés